Az épület aranykorában gazdag freskókkal, tükrökkel, aranyozott díszekkel volt berendezve. A kastélyhoz tartozó uradalmi istálló, Sándor gróf világhírűvé vált ménesének szálláshelye volt. Az egykor pompázó szépségű, húszholdas parkra ma már csak néhány szétszórtan álló idős fa emlékeztet. A kastély jelenleg a Magyar Államkincstár tulajdona (KVI -Tatabánya)., felújításra vár, előzetes engedély kérés alapján látogatható.

A bajnai kastély helyén eredetileg a korábbi birtokos, a Both család udvarháza állhatott, melynek helyén.
Sándor Menyhért Esztergom vármegye alispánka és országgyűlési képviselője volt. Az első kastélyépületet Sándor (II) Mihály alakíttatta ki valamikor az 1740-es évek elején a vadászkastély kibővítésével (ismert adat, hogy a kúria házikápolnáját 1742-ben szentelték fel). Sándor Móric édesapja halálakor -1822-ben- örökölte meg a bajna-biai uradalmat. Sándor Móric Metternich kancellár lányát, Metternich-Winneburg Leontine hercegnőt vette feleségül, és a kastélyt jelentős mértékben át kellett alakíttatnia, hogy méltó otthona legyen párjának. Sándor gróf Hild József-et bízta meg az átalakítás terveinek elkészítésével

A kastély épülete egyemeletes, téglalap alaprajzú. Négyoszlopos portikusza az emeletre került, hogy a terep adottságai mellett jobban érvényesülhessen (tisztán látható legyen). A középrizalit feletti timpanonban egykor a Metternich-Sándor hercegi címer volt látható. Földszintjén az ebédlőterem, a biliárdterem, a dohányzó, a kártyaszoba, a télikert és a házikápolna kapott helyett, míg emeletén a grófi és a grófnői lakosztályokat alakították ki. Itt kapott helyet a kastély urának és úrnőjének nappali és hálószobái, és itt helyezték el a gróf fegyver- és képgyűjteményét, könyvtárát és vadásztrófeáit.