Születési évszámának 1768-at vehetjük, amikor Francz József tervei alapján az északi kaput (kerítést) megépítették. A kapu vasrészeit Fazola Lénárd készítette. A 14 hektáron kialakított franciapark 4 fő sugárúttal és 4 átlós úttal tagoltan a kör alakú központot emeli ki. A parképítés Eszterházy Károly idején történt. A főútvonalak kettős vadgesztenyefasorai, a háború után még látható hatalmas szilfák idézték fel a kert korábbi szerkezetét. A hiányos parkápolás miatt 1968-ig egykét része "elangolosodott", erdő jellegűvé változott. Az 1968. évi parkrekonstrukció ezért az eredeti francia stílus visszaállítását tűzte ki célul. Az új arculat kialakításához vissza kellett építeni a sétaúthálózatot és visszaállítani a réteket. A felesleges faegyedek eltávolítása nem vívta ki mindenki tetszését. Az így megújult kertben nyert elhelyezést egy mesterséges tavon a patak egyik régi kőhídja. A rózsakert mellett felépített díszes kapu a jezsuiták szőlőjében állt a Hajdú-hegyen. Ugyancsak a parkba került egy malomkő, ezzel 1840-től Eger első gőzmalmában dolgoztak Jelenleg felújítás, újjáépítés alatt áll az 1920-ban létesített nyári vendéglő. A park odvas fáival a 60-as évekig kedvenc költőhelye volt a csókáknak, harkályféléknek, seregélyeknek. Ma a csókák elpártoltak, de a madárvilág még így is gazdag. Esténként a ritka füleskuvik, gyöngybagoly hallatja hangját. Denevérek élik rejtett életüket, fajgazdagságuk a kutatókat is meglepte. Nappal a kert keleti határát képező patak felett suhan a jégmadár és ha szerencséje van, a domolykón és a fenékjáró küllőn kívül a szomszédos strand meleg vizével kikerülő mexikói kardfarkú halat is tud zsákmányolni. A faállomány dendrológiai szenzációja a közel 2 méteres törzsátmérőjű juharlevelű platán.