A természeti és építészeti értékekben egyaránt bővelkedő Tata városának egyik legszebb - már 1950-ben védelem alá helyezett - értéke az 1783-ban az országban első angol kertépítészti stílusban létesített parkja. A Tata-Tóvároson fakadó langyos vizű forrástavak, Mikoviny Sámuel által korábban létrehozott mintegy 18 hektáros tó, a hévforrások környezetében kialakult változatos mésztufa alakzatok és az enyhe dombhajlatok kiváló adottságokat kínáltak Bőhm Ferencnek, az Esterházy-uradalom mérnökének, a kert tervezőjének. Az akkori romantikus kertépítészet valamennyi eleme megtalálható a parkban: a foltszerűen telepített ma már tekintélyes méretű egyedeket rejtő - facsoportok, kisebbnagyobb tavak, az árnyas erdőkben, napsütötte mezőkön kanyargó patakok, csobogó vízesések, hidak, érdekes sziklaalakzatok, a műromok, melyeket a francia Charles Moreau a közelben előkerült római leleteket és az egykori vértesszentkereszti bencés apátság templomának kőfaragványait felhasználva 1801-ben épített, a "török mecset", a ma szállodaként hasznosított pálmaház.

Ebben a környezetben építtette fel a Esterházy-család nyári rezidenciáját, a Kiskastélyt, mely ma a Komárom-Esztergom Megyei Múzeumok Igazgatóságának ad méltó helyet. Az épület szomszédságában alakították ki az ország egyik legszebb szabadtéri színpadát, melyet hatalmas platánok, hársak, juharok szegélyeznek. A park csaknem 20 hektáros déli része ad otthont az országszerte jól ismert edzőtábornak, melyet az 1948-as londoni olimpiára való felkészülés jegyében létesítettek. Az edzőtábor szomszédságában, az egykori pezsgőgyár mellett húzódik az 1972-ben külön értékként védetté nyilvánított, 113 kislevelű hársból álló fasor. Az Angolpark igen gazdag növényegyüttesében számos dendrológiai érték található. Az országban itt telepítették először az eredetíleg Kínában honos szomorú fűz példányait és a szintén Ázsiában honos jegenyenyár egyedeit. A park születésének korát idézik a hatalmas méretű platánok, vadgesztenyék, nagylevelű hársak, fekete és szürke nyárak, közülük több törzskörmérete meghaladja a 4 métert. A park legnagyobb - 511 cm - törzs- kerületű faegyede egy platán, mely a szabadtéri színpad közelében ültetett gyönyörű platánligetben áll. Nem messze tőle, a Cseke-tó partján szinte erdőként terebélyesedik a kaukázusi szárnyasdió öreg példánya. A parkban több tekintélyes méretű kocsányos tölgy is díszlik. Hamisciprusok, fekete- és lucfenyők, páfrányfenyők, hársak, nyírek, kőris ek teszik változatossá a sétányokat. A tóban épült szigeteken néhol mocsárciprusok fiatalabb-idősebb példányaiban gyönyörködhetünk. A terület keleti mocsaras felén árnyas, borostyános égeres-kőrises erdő alkot természetes növény társulást. A park szomszédságában húzódó Budapest-Hegyeshalom vasútvonal mentén meglett korú erdeifenyőcsoportok láthatók. A tó zárógátjáról csodálatos kilátás nyílik a Gerecse közeli hegyeire, látványában Kazinczy Ferenc is többször gyönyörködött. A megannyi fafaj őszi színpompája különösen lenyűgöző. Azok a bővizű források, melyekre a parkot egykor alapozták, az 1950-es és 1960-as években, a tatabányai szénbányászat nagyarányú vízkiemelésének hatására apadtak el. A bányászati tevékenység erősen csökkent az elmúlt években, így a térség karsztvízszintje ismét emelkedőben van. Így remény van arra, hogya nagyhírű angolparki forrásokból ismét víz tör a felszínre.