Szentgotthárd az ország nyugati határszélén a Rába és a Lapincs folyók találkozásánál fekvő gazdag
történelmi múltú kisváros. A kulturális és gazdasági fejlődésre nagy hatást gyakorló, Franciaországból idetelepült cisztercita rend számára ill. Béla 1183-ban alapított itt monostort és részükre mintegy 275 km2 kiterjedésű birtokot adományozott. A város központjában felépített monostort 1391-ben Zsigmond király Széchy Miklós nádor fiának adományozta. Az épületet a XV. század második felében várkastéllyá alakították, amely a viharos évszázadok során sokszor cserélt gazdát. A szentgotthárdi csata során megrongálódott várkastély mellé - a román stílusú cisztercita templom helyén, a megmaradt falak felhasználásával építtette 1676-1677-ben Széchenyi György kalocsai érsek azt az új korabarokk stílusú templomot, amelyet a XVll. század végén Marian Reutter prior magtárrá alakíttatott át. A XVIll. század elején Szentgotthárdra ismét visszatértek a ciszterciták, akik felépítették azt az új barokk stílusú műemlék kolostorépületet, melyben ma a polgármesteri hivatal található. A könyvtárterem és az apátsági díszterem korabeli barokk berendezése és a Dorfmeister faliképek felbecsülhetetlen értékek. A kolostor befejezése után készült el a barokk templom, melyet rokokó berendezés és Dorfmeister freskók díszítenek. A magtár-templom felújított épületéből színháztermet alakítottak ki. A kolostorkertet kezdetben valószÍnűleg inkább mezőgazdasági céllal hasznosították. Közismert, hogya cisztercita rend sokat tett a nyugati agrármódszerek, a szőlő, a gyümölcstermesztés új eljárásainak hazai elterjesztésében A park kialakítása és a ma is megtalálható idősebb fenyők telepítése valószínű a XIX. század elején kezdődött és a század második felében tetőzött. Ebben nagy szerepe volt a
vasútvonal kiépítésének is, mert így már 1872-től vasúton érkezhettek a távoli tájak egzotikus növényanyagai. A kolostorkert legidősebb, méretüket is tekintve jelentősebb fenyőpéldányai a simafenyők. Közöttük vannak 1 m törzsátmérőjűek, hasonló törzsvastagsággal rendelkezik néhány méretes páfrányfenyő, vörösfenyő, kanadai hemlockfenyő, ezüstfenyő. (Az utóbbi fafaj törzsátmérője 1,0 m). A lombos fafajok figyelemre méltó példányai között vannak platánok (1,50-1,80 törzsátmérővel), de kislevelű hárs (1,0 m), a magas kőris (1,40 m), valamint vörös tölgy (1,20 m) törzsátmérője sem szokványos átlagrnéret. A kolostorkert ma városi közpark.
|
Address: Szentgotthárd, n.a. |
Prístupnos» verejnosti: |
Dátový list záhrady |
|
| |
Identifikačné číslo záhrady: | 1038 |
Názov záhrady: | Park, Kolostorpark |
Súčasná rozloha záhrady: | ha |
©tát: | Maďarsko |
Kraj: | Vas |
Obec: | Szentgotthárd |
Ulica: | n.a. |
Popisné číslo: | |
Telefón: | n.a. |
Fax: | |
E-mail: | |
Internet: | |
WGS84 zemepisná ąírka: | 46.954702 |
WGS84 zemepisná dĺľka: | 16.271922 |
S-JTSK súradnice X: | |
S-JTSK súradnice Y: | |
Záznam o vlastníctve: | |
majiteµ: | n.a. |
Správca, nájomník: | n.a. |
Uľívateµ: | |
Súčasný spôsob vyuľitia: | n.a. |
Prístupnos» verejnosti: | |
Opening hours: | |
Počet návątevníkov za rok: | |
Historické údaje o záhrade |
|
Typ záhrady: | Not selected |
©týl, charakter: | |
Výnimočnos» záhrady: | |
Významnos», hodnota záhrady: | regionálny významn |
Pôvodná rozloha záhrady: | ha |
Rok zaloľenia záhrady: |
|
Súčasný stav záhrady: | |
Súčasná kompozícia záhrady: | |
: | |
Stav rastlín: | |
Plány: | |
Názov historického regiónu: | |
Údaje o historickej pamiatke: |
|
Číslo historickej pamiatky: | |
Kategória historickej pamiatky: | |
Vyhlásenie historickej pamiatky: | |
Popis stavebných objektov |
|
Popis hlavnej stavby: | |
Rok výstavby hlavnej stavby: | |
Stav hlavnej stavby: | |
Súčasné vyuľitie hlavnej stavby: | |
Zoznam ďaląích stavieb: | |
©týl hlavnej stavby: | |
Údaje o ochrane prírody: |
|
Kategória ochrany prírody: | helyi védettségű terület |
Kód ochrany prírody: | 2/1983. Tanács r. |
Kód územia NATURA 2000: | |
Údaje o krajine: |
|
Reliéf: | |
Vodný reľim: | |
Vegetácia: | |
Pôda: | |
Klíma: | |
Vizuálne väzby: | |
Krajinný ráz: | |
Krajinný typ: | |
| |
Ďaląie: | |
| |
Kontaktné osoby: | |
Bibliografia: | |
| |
This page edited by: | |
Last modified by: | |
|