A Mátra északi oldalának védelmében a kertészek versenyre keltek a táj ezernyi látnivalójávaI. Az üdülők, a híres parádi kórház járóbetegei, orvosai számára felújították a korábban a Károlyi-család birtokát képező parkot. Parádfürdőt két különböző vizű gyógyfürdője tette országosan is híressé. Jó 150 évvel ezelőtt 25 vendégszoba fogadta a tírnsós fürdő betegeit. A víz "sok különös bajokban igen nagy hatással használhatott már, s különösen bőrbetegségeket, sebeket s tágulásokat haszonnal gyógyít, sőt máj- és lépbajokra is hasznos" - írja Medve Imre 1845-ben. A cservicefürdőről így vélekedik: "Itt van a híres parádi víz forrása, melynek szaga ugyan igen kellemetlen, de annál nagyobb a haszna.
A víz alkatrészei kénkő és vas, forró napokban szaga félórányira megérzik..." Itt 40 szoba, illetve 16 kétkádas fürdőszoba várta a gyógyulni vágyókat. Szép környezet miatt is szívesen látogatták Parádfürdőt a megye reformkorabeli politikusai is. A park idős fái sok politikai árarnlatot tűrtek szó nélkül. Egy-két hatalmas platán, hazai nyár az utóbbi öt évben kiszáradt. Sajnos három éve megadta magát Észak-Magyarország talán legnagyobb kocsányos tölgye is a Rákóczi-fa, a park legkeletibb részén, a Sándor-réti elágazásban. Törzsének kerülete 926 cm volt. Torzója talán még évekig fogja hírdetni méretes nagyságát. A parkot is magában foglaló birtokot a Grassalkovich-családtól 1876-ban gróf Károlyi György vásároIta meg. Az utolsó magántulajdonos a "vörös gróf, Károlyi Mihály volt, akinek
később vagyonát elkobozták, haszonélvezete a magyar államra szállt. A park építése 1883-ban kezdődött igen nagy területen, 126 katasztrális holdon. A korra jellemző, hogy az épületek közelében ápolt, alakított fa- és bokorsorok, kompozíciók a francia stílusú kertépítést, a távolabbi területek a természetes erdőhöz közeli tájképi kertet az angol parképítészeti stílust követték. Minden kornak voltak divatfái. A fasoroknál a vadgesztenye, más néven bokrétafa. (Az erdőhöz közel álló gesztenyefák termését ősszel szívesen fogyasztották a szarvasok, őzek). A platánok közül a juharlevelű platán is igen kedvelt. Szép külleme mellett gyors növekedése miatt is kedvelték. A századfordulótól kezdve egyre több fenyőfélét telepítettek. Évtizedek múltán is érezni a kertépítő mesterek alkotó szellemét. Ki volt ő? Talán a szomszédos Recsken arborétumot létesítő és örök álmát a recski temetőben alvó Jámbor Vilmos? A tanítványa Tarjáni? Nem tudjuk, de a lényeg, hogy a park él. A közel 100 éves egyedek jól megférnek a 30-40 éves fiatalokkal. A hűvös, párás mikroklímában a cukorsüveg-fenyők (alakjuk valóban I a cukorsüveghez hasonlít) szép, egészséges példányai, az ugyancsak dekoratív távoli vendég, a kolorádófenyő - tobozai külön esztétikai élményt nyújtanak -, a hamisciprusok társaságában télen üde képet kölcsönöznek a tájnak. A 60-as években jelentek meg parkjainkban és itt is találhatók a pici, 5-6 cm-es tobozaikkal feltűnő szerb lucfenyők, amelyek vadon csak a Drina völgyében élnek és akár a 30 m-es magasságot is elérhetik. A park gazdag madárvilága mellett a gyerekek kedvence, az itt nem ritka játékos mókus. Jellegzetes, trapéz alakzatú nyomképe a hóban bizonyítja, hogy nem alszik téli álmot. A park szomszédságában található az Ybl Miklós tervei után épített Cifra-istálló. A volt uradalmi épületben kocsimúzeum és méntelep található. A vörös márványból készült jászol mutatja, hogy itt a lovak is "jól éltek". |
Address: Parád, n.a. |
Prístupnos» verejnosti: |
Dátový list záhrady |
|
| |
Identifikačné číslo záhrady: | 826 |
Názov záhrady: | Károlyi-féle kert |
Súčasná rozloha záhrady: | 7,6 ha |
©tát: | Maďarsko |
Kraj: | Heves |
Obec: | Parád |
Ulica: | n.a. |
Popisné číslo: | |
Telefón: | n.a. |
Fax: | |
E-mail: | |
Internet: | |
WGS84 zemepisná ąírka: | 47.906826 |
WGS84 zemepisná dĺľka: | 20.021616 |
S-JTSK súradnice X: | |
S-JTSK súradnice Y: | |
Záznam o vlastníctve: | |
majiteµ: | n.a. |
Správca, nájomník: | n.a. |
Uľívateµ: | |
Súčasný spôsob vyuľitia: | n.a. |
Prístupnos» verejnosti: | |
Opening hours: | |
Počet návątevníkov za rok: | |
Historické údaje o záhrade |
|
Typ záhrady: | Not selected |
©týl, charakter: | Romantická záhrada |
Výnimočnos» záhrady: | |
Významnos», hodnota záhrady: | regionálny významn |
Pôvodná rozloha záhrady: | ha |
Rok zaloľenia záhrady: |
|
Súčasný stav záhrady: | |
Súčasná kompozícia záhrady: | |
: | |
Stav rastlín: | |
Plány: | |
Názov historického regiónu: | |
Údaje o historickej pamiatke: |
|
Číslo historickej pamiatky: | |
Kategória historickej pamiatky: | |
Vyhlásenie historickej pamiatky: | |
Popis stavebných objektov |
|
Popis hlavnej stavby: | |
Rok výstavby hlavnej stavby: | |
Stav hlavnej stavby: | |
Súčasné vyuľitie hlavnej stavby: | |
Zoznam ďaląích stavieb: | |
©týl hlavnej stavby: | |
Údaje o ochrane prírody: |
|
Kategória ochrany prírody: | helyi védettségű terület |
Kód ochrany prírody: | 29/1982. (II.23) VB. hat. |
Kód územia NATURA 2000: | |
Údaje o krajine: |
|
Reliéf: | |
Vodný reľim: | |
Vegetácia: | |
Pôda: | |
Klíma: | |
Vizuálne väzby: | |
Krajinný ráz: | |
Krajinný typ: | |
| |
Ďaląie: | |
| |
Kontaktné osoby: | |
Bibliografia: | |
| |
This page edited by: | |
Last modified by: | |
|