Databáza historických záhrad Strednej Európy
©tát:

Kraj:
Obec, Záhrada:


 
           
   
 
Editácia   Pridaj novú záhradu   Odosla»   RSS
Úvodná stránka -> Vas county's gardens -> Gencsapáti (Gyöngyösapáti)  Mapový vyhµadávač
 
  Popis záhrady   Fotogaléria   mapa   Dátový list  

Gencsapáti (Gyöngyösapáti), Nákó-Bertha-Széchényi-Erdődy-Schönfeldt-Széchenyi-kastély és parkjaPrintable version 


Gencsapáti ma gyakorlatilag már Szombathely része. Gencsapáti, Gyöngyösapáti és Nagygencs egyesüléséből keletkezett, nevét 1288-tól említik a korabeli oklevelek. A község valamikori gyöngyösapáti részén, a Gyöngyös-patak partján található az egykori Széchenyi-kastély és annak műemlékileg is védett parkja. Az 1820-as években klasszicista stílusban épített kastély a park délkeleti szélén, a Gyöngyös-patak kis szigetén keresztül közelíthető meg. Az épületet a XIX század végén eklektikus stílusban alakították át. A terület birtokosai a XIV században a Nádasdyak, őket követték az Egervári és Batthyány családok, majd a XVI. századtól a Schönfeldek és az 1920-as évekig a Széchenyiek Az I. világháború után, 1925-ben Apponyi Albert kapta kárpótlásul elveszett erdélyi birtokaiért, majd tiszti üdülő, a II. világháború alatt lengyel menekülttábor volt, 1956 óta gyermekotthon. Az ország első tájképi jelleggel kialakított parkjai között van a XX. század első évtizedeiben a Széchenyi-család által Gencsapátiban létesített park. A park alapterületét a Gyöngyös-patak menti árt éri ligeterdő jelentette. Az eredeti faállományból meghagyott értékes faegyedeiből néhány még mindig él. Ilyen a park északnyugati szélén tenyésző kocsányos tölgy, mely becsült 400500 éves korával valóságos famatuzsálem. A Gyöngyös-patak vizének bevezetésével egy körülbelül 1 hektár vízfelületű tórendszert hoztak létre. Ennek szigetére telepítették azokat a havasszépéket, melyeket 1912 táján Chernel István (Kőszeg) rendelt Hollandiából és amelyből 500 darab került Széchenyi Rezső gyöngyösapáti parkjába is. Ezek az észak-amerikai származású, május végén nyíló rózsaszín és lila virágú, fényes örökzöld levelű, úgynevezett Ketaba, valamint a Japánból származó fehér havasszépék ma már fatermetűek. A park természetes faállományát, növénytársulásait felhasználó és gazdagító kertalakítás során a kanyargós útrendszerrel feltárva nemcsak változatos kör alakú belső tisztásokat (Kis-Kerekes, Nagy-Kerekes, Kovács-Kerekes) hoztak létre, de ezekről a kanyargó sétautakról több irányból is megcsodálható a távoli Kőszegi-hegy, látványa így a park nevezetességei közé tartozik. A múlt század elején és az 50-es években - az akkor elterjedő és divatos dendrológiai kertek korszakában - telepítették be számos tengerentúli és más kontinensről származó fenyőkülönlegességekkel a parkot. A növényritkaságok iránti előszeretet helyenként a művészi megformálás csaknem teljes mellőzéséhez vezetett. Ennek és az utóbbi évek telepítéseinek következménye, hogy különösen a park kastély körüli fenyőállománya túl sűrű állású.A II. világháború alatt a park növényzete gyakorlatilag alig szenvedett károkat, jelenleg a parkban mintegy 21 fenyő és 45 lombos fafaj található. Az utóbbi idők pénzhiánya miatt gondozatlan és elhanyagolt a park. Főleg a természetes eredetű részein felverődött sűrű sarjújulat miatt erdőjelleget öltött.


Address: Gencsapáti (Gyöngyösapáti), Hunyadi u. 405.
Prístupnos» verejnosti: engedéllyel

 
Záhrady podµa krajov:

Maďarsko
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Chorvátsko
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Česko
[ Juhočeský kraj ]    [ Juhomoravský kraj ]    [ Karlovarský kraj ]    [ Královohradecký kraj ]    [ Liberecký kraj ]    [ Moravskosliezsky kraj ]    [ Olomoucký kraj ]    [ Pardubický kraj ]    [ Plzeňský kraj ]    [ Praha ]    [ Stredočeský kraj ]    [ Ústecký kraj ]    [ Vysočina ]    [ Zlínsky kraj ]   
Slovensko
[ Bratislavský kraj ]    [ Trnavský kraj ]    [ Nitriansky kraj ]    [ Trenčiansky kraj ]    [ ®ilinský kraj ]    [ Banskobystrický kraj ]    [ Koąický kraj ]    [ Preąovský kraj ]   
Poland
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Rumunsko
[ Arad ]    [ Argeą ]    [ Bacău ]    [ Bistriţa-Năsăud ]    [ Bihar ]    [ Buzău ]    [ Botoąani ]    [ Brăila ]    [ Braąov ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Alba ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Harghita ]    [ Hunedoara ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaąi ]    [ Ilfov ]    [ Kălăraąi ]    [ Kluj ]    [ Konstanca ]    [ Kovasna ]    [ Karaą-Severin ]    [ Maramureą ]    [ Mureą ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Satu Mare ]    [ Sibiu ]    [ Sălaj ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Temeą ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Slovinsko
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrajina
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával