Az Osztrák-Magyar Monarchia első magyar miniszterelnöke, gróf Andrássy Gyula építtette a tiszadobi kastélyt és parkját 1880 és 1884 között. A soktornyú kastélyt - amely a francia Loire folyó mentén épült középkori lovagi várkastélyokat idézi - Meining Artúr tervezte. A kastély a Tisza partjához közel, magaslaton épült, így kiemelkedik a Tisza árterének lapályából. A parkot kelet felől maga a folyó határolja. A kor ízlésének megfelelően az épület homlokzata előtt szép pleasure-ground épült, nyírt bukszusokkal, tiszafákkal, közepében szép szoborral (A szabin nők elrablása). Távolban e kertrész fölött eltekintve a tokaji Nagykopasz vulkáni kúpja zárja a látványt. A park tájba illesztett, a táj esztétikai értékeit felhasználó tájképi alkotás. A kasély környékét egykor rózsalugasok és díszcserjék is ékesítették. A kastélytól távolodó kertrészeket a Tisza egykori ártéri erdejének ritkításával hozták létre úgy, hogy annak szépségét fokozzák. Itt található védett ártéren az ókenézi műemléki kastély is. A park területe a II. világháború után csökkent, jelenleg 15 kat. hold. A kastélyból gyermekotthont alakítottak ki. A közelben található a múlt századi Tisza-szabályozás emlékműve is, érdemes megtekinteni. A kétemeletes, soktornyos egykori Andrássy-kastély 1820 körül klaszszicista stílusban épült. 1870-75. között romantikus stílusban átépítették. Az angolos stílusú neogót illetve a historizáló várkastélyok modorában kialakult építmény rendkívül impozáns megjelenésű. Az átépítés - feltételezések szerint Alpár Ignác építész munkája. A kastély építtetője, idősebb gróf Andrássy Gyula, a híres államférfi, az Osztrák-Magyar Monarchia külügyminisztere, magyar miniszterelnök. A kastély a holt Tiszaág mellett, dombháton épült, az építtető elgondolása szerint a Loire menti kastélyok mintájára.
Ebben a kastélyban töltött ezután sok nyarat a kastélyépítő egyik ugyancsak közismert unokája, Andrássy Katinka, a későbbi gróf Károlyi Mihályné. A kastély köré a múlt század második felében telepítették a parkot Kialakításához felhasználták a morotvát kísérő keményfás ligeterdők tájkép formáló elemeit is. A parkban ma is láthatók azok a kocsányos tölgyek és fehér nyárak, amelyek a hajdani erdő tanúfái. A kastély északi részén, a rézsű lejtője alatt egyholdas francia kertet alakítottak ki. Legnagyobb élményt nyújtó része az úgynevezett "bukszuslabirintus" , amelyet magasra nőtt tiszafák csoportja szakít meg. Az utóbbi években rendszeresen nyírják, így újra járható. Klasszikus szobordísze még fokozza az élmény hatását. Az országban valószínű nincs párja a 6-7 méter magasságot is meghaladó, a mintegy 100 darabból álló tiszafasövénynek. A kastélyparkban megtalálható néhány egzotikus fa is, például tulipánfa, császárfa, liliomfa. A fenyőféléket több faj képviseli, ma is szépek és jóformájúak az ezüstfenyők és a különböző lucok. A lombos faállományt képező fafajok a különböző juharfák, a nyírfacsoportok, az ostorfák és a vöröstölgy színpompás színekben búcsúznak az egyre bágyadtabb őszi napsütésben. A valaha virágos, díszes, nyírott előkert nem őrzi régi szépségét. A virágágyak közé ültetett, nem tájba illő fafajokon kívül egyes "erőszakos fafajok", mint az akác, nyár, kőris minden külső segítség nélkül megtelepedett és túlzott mértékben elszaporodott. Ez a nemkívánatos együttes nagyon rontja a park esztétikai értékét.
A gyermekotthont kiköltöztették az épületből, tervezik a kastély felújítását, szállodává és konferenciaközponttá alakítását (2010). |
Address: Tiszadob, Bocskai u. 59. |
Prístupnosť verejnosti: |
2010:07:10 18:02:02 |
Dátový list záhrady |
|
| |
Identifikačné číslo záhrady: | 1148 |
Názov záhrady: | Andrássy-kastély és kertje |
Súčasná rozloha záhrady: | 8,4 ha |
Štát: | Maďarsko |
Kraj: | Szabolcs-Szatmár-Bereg |
Obec: | Tiszadob |
Ulica: | Bocskai u. |
Popisné číslo: | 59. |
Telefón: | n.a. |
Fax: | |
E-mail: | |
Internet: | muemlekem.hu/muemlek?id=8489http://http://http://http://http://http://http://http://www.tiszadob.huhttp://www.geocaching.hu/caches.geo?id=634http://http://http:// |
WGS84 zemepisná šírka: | 48.016726 |
WGS84 zemepisná dĺžka: | 21.173079 |
S-JTSK súradnice X: | |
S-JTSK súradnice Y: | |
Záznam o vlastníctve: | 1 |
majiteľ: | n.a. , , , , , , , , , , |
Správca, nájomník: | n.a. , , , , , , , , , , |
Užívateľ: | , |
Súčasný spôsob využitia: | n.a. |
Prístupnosť verejnosti: | |
Opening hours: | |
Počet návštevníkov za rok: | 1990: 1991: 1992: 1993: 1994: 1995: 1996: 1997: 1998: 1999: 2000: 2001: 2002: 2003: 2004: 2005: 2006: 2007: 2008: 2009: 2010: 2011: 2012: 2013: 2014: 2015: 2016: 2017: 2018: 2019: 2020: 2021: 2022: 2023: 2024:
|
Historické údaje o záhrade |
|
Typ záhrady: | |
Štýl, charakter: | Romantická záhrada |
Výnimočnosť záhrady: | |
Významnosť, hodnota záhrady: | medzinárodný význam |
Pôvodná rozloha záhrady: | ha |
Rok založenia záhrady: | -
|
Súčasný stav záhrady: | gondozott |
Súčasná kompozícia záhrady: | |
: | jó |
Stav rastlín: | elöregedett, sok az idős, széltört, odvas, kiszáradt fa |
Plány: | |
Názov historického regiónu: | |
Údaje o historickej pamiatke: |
|
Číslo historickej pamiatky: | 6193 |
Kategória historickej pamiatky: | műemlék jellegű, műemléki terület |
Vyhlásenie historickej pamiatky: | |
Popis stavebných objektov |
|
Popis hlavnej stavby: | Kétemeletes, soktornyos egykori Andrássy-kastély 1820 körül klaszszicista stílusban épült. 1870-75. között romantikus stílusban átépítették. Az angolos stílusú neogót illetve a historizáló várkastélyok modorában kialakult építmény rendkívül impozáns megjelenésű |
Rok výstavby hlavnej stavby: | 1820, átépítve 1870-1884 |
Stav hlavnej stavby: | jó |
Súčasné využitie hlavnej stavby: | gyermekotthon-szálloda |
Zoznam ďalších stavieb: | |
Štýl hlavnej stavby: | klasszicista, majd romantikus stílusban átépítve |
Údaje o ochrane prírody: |
|
Kategória ochrany prírody: | helyi védettségű terület |
Kód ochrany prírody: | 175-9/1977. (XI.25.) VB. hat., 1986/1 Tr. |
Kód územia NATURA 2000: | |
Údaje o krajine: |
|
Reliéf: | |
Vodný režim: | |
Vegetácia: | |
Pôda: | |
Klíma: | |
Vizuálne väzby: | |
Krajinný ráz: | |
Krajinný typ: | |
| |
Ďalšie: | 1 |
| |
Kontaktné osoby: | |
Bibliografia: | |
| |
This page edited by: | kollanyi5, Nagy Nikoletta, |
Last modified by: | Nagy Nikoletta 2010-07-30 |
|