Békéscsaba-Gyulát összekötő 44. számú főközlekedési útról lehet megközelíteni a védett területet. Az 1906-1909 között Siedek Viktor tervei alapján neobarokk stílusban épült Wenckheim kastély ma romhalmaz. Csak a falak egy része és az egykori épület alatti pincerendszer maradt meg. 1944 után a környék lakói széthordták az épületet, így csak rendkívül élénk fantáziával lehet következtetni az egykori ragyogó épületre és méltó környezetére. Az 1950-es években részben felrobbantották a visszavonuló orosz csapatok. Az 1960-as években turistaszállót szerettek volna kialakítani a még épen maradt pincében, de a kezdeményezés elbukott. A kastély nagy részét 1983-ban egy munkásőrségi gyakorlat keretében felrobbantották.

A Széchényi Antalné által felépített kastély eddig ismert első ábrázolása Póstelek 1884. évi kataszteri térképének 1923. évi megújításán látható. A Gerláról érkező földút déli oldalán a 7475 hrsz-on szabályozott erdős területen jelenik meg az új épület (hrsz. 7474). A szintén új kertjének szerkezete (útrendszere, kertészeti elemei) nem ábrázolt. Keleti és déli határát újonnan szabályozott út adja. Hasonló részletezettségű, de a kastélypark néhány újabb elemét (tó, fürdő, díszkert, kilátó) és épületét (gépház) ábrázoló, az útrendszerét azonban nem jelölő forrás, a pósteleki uradalom 1934. évi térképszelvénye, Gönczy Adorján mérnök munkája. Ebből arra következtethetünk, hogy az új kastély köré legkésőbb az 1920-as években elkészült a park kialakítása is. Ezt erősítik a kastély és környezetének 1920-1932 közé datálható külső felvételei. A kastély körül 14 hektáros tájképi kertet létesítettek a természetes Hajlási erdő idős tölgyes-kőrises faállományának felhasználásával, de a Wenckheim-uradalmak más kertjeiből - Ókígyósról, Karánsebesről - is hoztak ritka és értékes, már fejlett faegyedeket. A új kastély köré a parkot is korszerűen alakították ki. A kert nyugati része szolgált a test frissítésére az úszómedencével és a tavirózsákkal díszített csónakázótóval, melyet egy artézi kút vizével tápláltak. A fákat ligetszerűen telepítették, máshol ritkították, s a tűlevelűeket sorban ültették. A kastély keleti homlokzata előtti feltöltésről - Nagymágocshoz vagy Ókígyóshoz hasonlóan - lépcsősor vezetett le a geometrikus díszkertbe, mely 1,5 hektáron terült el a szem és a lélek gyönyörködtetésére. E kertrészbe a kertészeken - előbb Puskás István, majd Keller jenő volta  főkertész - kívül csak a grófi család tagjai és vendégeik léphettek be. A nyírt buxusok  szabályos rendben, geometrikus formában futottak más örökzöldekkel, magasabbra nyírt nyugati tujával, tiszafával tagolva.

A díszkert középpontjában kör alakú vízmedence közepén posztamensre állított, gazdagon faragott váza kapott helyet. A családi lakó és nappali tereket erre a díszkertre tájolták, s az épület tengelyében, az Antal erdőbe 100 méter széles nyiladékot - kilátót - vágtak kelet felé. A kastélyparkot magas drótkerítéssel övezték, melyen két kaput nyitottak. Az északnyugati kapu a Németnyilas- és a Krisztina-erdő között húzódó új major épületegyüttese mellett nyílt, a másik a parktól délre fekvő Ilona-ligeti major épületeihez vezetett.

Az eredeti park a dendrológiai tájképi kertek sorába tartozott. Az elhanyagolt park növényállománya még ma is értékes. Az ültetési anyag a környék uradalmaiból (Gerla, Doboz, Kígyós, Csor-vás, Farkas, Gyula) származik. A kert kiemelkedő dísze volt a 30-as évek elején létesített rózsakert, amelyet mintegy 600 rózsafaj 40 000 töve díszített. A hátsó kertben artézi kút vizével táplált csónakázótavat alakítottak ki. A megmaradt fák 80-100 évesek, közülük említést érdemlő fafajok a vér-bükk, a tulipánfa, a kocsányos tölgy, a vadgesztenye, az ezüst hárs, a platán, a török mogyoró, a jegenye.

 A kastélypark jelene:

Az önkormányzat bérbe adja az egykori, 10 évvel ezelőtt bezárt kempinget és az autósmozit egy vállalkozónak, aki a jövőben vállalja ezek üzemeltetését, hasznosítását, s a környezet rendben tartását is. A tervek középpontjában a kemping felújítása, bővítése áll. Az egészséges ivóvíz biztosítása érdekében a beruházó az önkormányzattal együtt, közös beruházással kiépíti a 2011 méteres, Gerla-Póstelek közötti vezetéket. (A kemping bezárásának egyik oka az artézi kút vizének magas arzéntartalma volt). A vállalkozó térítés ellenében vállalná a parkerdő gondozását, a terület rendezését is. Az elképzelések szerint Pósteleken rendbe teszik a növényzetet, sorompókkal fékezik meg a járművel ott közlekedőket, fedett főzési, étkezési lehetőségeket biztosítanak. A további célok között szerepel az autósmozi, a térvilágítás felújítása, a parkoló felújítása. A beruházásnak köszönhetően a mozi mögötti területen sportpályákat alakíthatnak ki tovább bővítve a szabadidő hasznos eltöltésére alkalmas programok lehetőségét.

Egy civil szervezet pályázati pénzből facsemeték és cserjék telepítését tervezi. A növényzetet a parkerdő régi erdészház mellett található területén, az úgynevezett pihenőhelynél ültetnék ki. Főleg őshonos cserjék: fagyal, barátcserje, hóbogyó, jázmin és gyöngyvessző ékesítheti újra a parknak ezt a közel 2200 négyzetméteres szeletét.

2010. tavaszán megkezdődtek a területrendezési munkálatok. Remélhetőleg a tervezett változások - a történeti értékek szem előtt tartásával (?) - ismét életet lehelnek az egykori parkba...