A közel 13 hektáros Erzsébet-liget telepítése 1888 után kezdődött, akkor, amikor holtággá változott a Körös. Ezt megelőzően füzesnek, népkertnek nevezték. Mostani nevét Erzsébet királyné iránti tiszteletből kapta a XIX. század végén. A szép sétányok, a gazdag faállomány pihenésre, kikapcsolódásra alkalmas környezet. A terület nevezetessége Ruzicskay György festőművész látogatható alkotóháza. Halászcsárda, vendéglő gondoskodik a kulináris élvezetekről. Az Erzsébet-ligetet a vízparton gyönyörű mocsárciprusokból álló fasor szegélyezi. Ez az Észak-Amerikából származó fafaj lombhullató. Ősszel vörösbe öltözött koronájával különlegesen szép látvány.

                              Az Erzsébet liget a XIX. század végén

A Holt-Körös jobb partján található Erzsébet liget múlt századi ősét Füzesnek nevezték, ezt fahíd köti össze a várossal. A vízparton csodálatos mocsári ciprusok állnak.

                                     A mocsárciprusok

A Füzes elnevezés arra utal, hogy területét a Körös vize időnként elárasztotta, és azt tölgyek, juharok, szilek, fűzek és különféle vízkedvelő, lágyszárú növények borították. A fahíd mellett volt az ún. vámház, ahol a hídpénz szedője lakott. Az épületben ma vendéglő van.

A szarvasi Körös-szakasz holtággá válása (1888) után 1894-ben kezdődött meg a Füzes tervszerű parkosítása. A terület ekkor a Népkert nevet kapta, majd Erzsébet királyné tragikus halála (1898) után róla nevezték el Erzsébet ligetnek. A ligetben 1904-ben épült pavilonban napjainkban vendéglő üzemel. Mellette létesültek a városi teniszpályák.

   Az Erzsébet ligeti Pavilon a XX. század elején (Brlás Attila gyűjteményéből)

Az Erzsébet liget területe 12,8 hektár. Utak hálózzák be, melyek mellett padokat helyeztek el. Különleges botanikai értékei ma már nincsenek, de szép látványt nyújtanak a faóriások: főként a tölgyek, juharok és kőrisek, szórványosan a gyertyán, platán, hárs, akác, nyár, nyír, szilfa, fenyőfélék, páfrányfenyő, és a virágzó galagonya, aranyeső, jázmin.

                                              Térkép 1907.

Szabadon látogatható.