  
  Gróf Széchenyi István másodszülött fia, Széchenyi Dénes kezdte meg a jelenlegi kastély kiépítését. 1879-ben már jelent?s mértékig elkészülhetett a park, mert ekkor már a halastavak festői vonulatának kialakítása is befejeződött. A kastély előtti nagy tisztás alatti völgy és újra emelked? domboldal különlegesen szép kompozícióként jelenik meg az évszázados fenyők és lombhullatók keretében. A kastélykertek gyakran folytatódnak a környező tájban, erdőben. A somogyvári kastélykertről írja gróf Széchenyi Zsigmond: "A kastélykert menetelesen olvadt át az erdőbe, perifériái elmosódtak, díszfái fokozatosan adták át helyüket a tölgynek, csernek, gyertyánnak, kavicsozott útjai észrevétlenül vadultak erdei ösvénnyé. Az arrafelé bolyongó nemigen tudta, kertben jár-e még, vagy már erdőben". A park kialakításában tevékeny szerepe volt Kaposvár akkori f?kertészének, a cseh Schilham Józsefnek. Az egyik nyiladékban gróf Széchenyi Imre - somogyi agrárpolitikus - hamvait őrző mauzóleum épülete nemcsak látványként, de kegyeleti helyként is készteti az arra sétálót a tűnődésre. A kastély gyermekotthonként működik. A park és mauzóleum felújításán folyamatosan, összefogással fáradozunk..         Somogyvár község belterületén található a figyelemre méltó Széchenyi-kastély és a hozzátartozó park. A viszonylag sík és berkes balatoni és fonyódi részek után váratlanul festői dombok következnek. 
  
Ebben a környezetben épült a kastély és parkja. A park hatalmas fenyőfái és a környék erdői a változatos felszín egészen különleges hatású tájat varázsol az érkező elé. A parkbejárat előkertbe vezet, ahol hatalmas fenyőfák és hársfák lombjai közt az enyhe emelkedőre épített kastély homlokzata villan elő. Nyugati irányban kellemes udvart zárt közre az U alakú épület. A díszudvaron a pleasure ground nyírt bukszusai díszlenek, utána hatalmas tágas erdőkkel koszorúzott, gyepes térség következik. Szép növénykülönlegességek között a nagy, gyepes tisztáson magányosan álló tulipánfától, örökzöldektól keretezetten bukszus, tiszafa, lucfenyő között kis kápolna látszik a dombtetőn. Innen índul vissza a kastélyhoz a szakadékos löszfalak között vezető kerti út. A tavakon túli dombra felkúszó erdők ma szépen kezelt parkerdők (az úgynevezett Brézai-erdő). A tóközeli részeken a védett erdei ciklámen Somogyban ritka látványosság. A sok növénykülönlegesség közül említést érdemel a mamutfenyő, a páfrányfenyő, a nagyméretű lucfenyő, az erdei- és feketefenyő, a tiszafák, a hamisciprusok.  A lombhullató fák között a Somogyban őshonos hatalmas ezüst hársak különösen szépek, de van itt sokféle tölgy, csoportokban hatalmas platán, szürke nyár, vadgesztenyék, csüngő japánakác és sok egyéb, legalább 200 fa- és cserjefaj. A nagyvonalú kertépítészeti alkotás viszonylag szépen megmaradt. Ebben része van annak, hogy a jelenlegi használó, a Gyógypedagógiai Intézet a terület gondját viseli. De gondozza még az erdészet (SEFAG Rt.) és a helyi önkormányzat is. Az intézeti működéshez szükséges új épületeket jól helyezték el a kertben, nem zavarják az összképet. A park előzetes engedéllyel látogatható. 
  
   | 
   
  
     Address: Somogyvár, Kaposvári u. 4.  | 
   
  
    | Openness for the public: szabadon | 
   
  
    
  
    | Data sheet of the garden | 
      | 
   
|   |  |  
| Garden identificaton number: | 967 |  
| Garden name: | Széchenyi-kastély és kertje |  
| Present size of the garden: | 28,9 ha |  
| Country: | Hungary |  
| County: | Somogy |  
| Settlement: | Somogyvár |  
| Street: | Kaposvári u. 4. |  
| House number: |  |  
| Phone: | 85/340-044 |  
| Fax: |  |  
| Email: |  |  
| Web site: | www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=749&kId=749http://http://http://http://http://http://http://http://wiki.utikonyvem.hu/hu/index.php?title=Széchenyi-kastély_(Somogyvár)http:// |  
| WGS84 latitude coordinate: | 46.579439 |  
| WGS84 longitude coordinate: | 17.646832 |  
| National grid X coordinate: |  |  
| National grid Y coordinate: |  |  
| Land ownership record: |    |  
| Owner: | Somogy m.-i önkorm. , , , , , , , ,  |  
| Manager(s), renter(s): | Somogy m.-i önkorm. , , , , , , , ,  |  
| User: | ,  |  
| Present function, usage: | óvoda, ált. isk., speciális szakisk., diákotth., gyermekotth.  |  
| Openness for the public: | szabadon |  
| Opening hours: |  |  
| Visitors per year: | 1990:    1991:    1992:    1993:    1994:  1995:    1996:    1997:    1998:    1999:  2000:    2001:    2002:    2003:    2004:  2005:    2006:    2007:    2008:    2009:  2010:    2011:    2012:    2013:    2014:  2015:    2016:    2017:    2018:    2019:  2020:    2021:    2022:    2023:    2024:  2025:     |  
  
    | Garden historical data | 
      | 
   
| Type: |  |    
| Style, character: | Classical/English landscape garden |  
| Special value: |  |  
| Importance, value: | international importance |  
| Original size of the garden: |  ha |  
| Year(s) of garden planting: |   - 
   |  
| Present state, condition of the garden: |  |  
| Present structure of the garden: |    |  
| : |    |  
| Plant condition: |    |  
| Plans, maps: |    |  
| Historic county name: |  |  
  
    | Historic Monument Data: | 
      | 
   
| Historic monument number(s): | 4441 |  
| Historic monument type: | műemlék jellegű |  
| Resolution of historic monument: |  |  
  
    | Description of built objects | 
      | 
   
| Main building description: |  |  
| Building time of  the principal building: |  |  
| Condition of the principal building: |  |  
| Present function of the main building: |  |  
| Other buildings list: |    |  
| Main building style: | koraeklektikus |  
  
    | Nature Conservation data: | 
      | 
   
| Type of nature conservation: | helyi védettségű terület |  
| Nature Conservation code : | 3/1983. (VI.28.) Tr. |  
| Natuara2000 area code: |  |  
  
    | Landscape Data: | 
      | 
   
| Morphology: |  |  
| Hydrology: |  |  
| Plant geography: |  |  
| Soil: |  |  
| Climate: |  |  
| Visual connections: |  |  
| Landscape Character Area name: |  |  
| Landscape Character Area type: |  |  
|   |   |  
| Other: | 2 |  
 |   |   |  
| Associated persons: |  |  
| Bibliography: |  |  
 |  |  
| This page edited by: | kollanyi5,  |  
| Last modified by: | kollanyi5 2009-06-28 |  
 
 
           |