Central European Historic Garden Database
Country:

County:
Settlement, Garden:


 
           
   
 
Edit   Add new garden   Send   RSS
Home -> Győr-Moson-Sopron county's gardens -> Dénesfa  Map search
 
  Garden description   Images   Map   Data sheet  

Dénesfa, Cziráky-kastély és parkjaPrintable version 


A terület az 1760-as években került a Cziráky család birtokába. A kastély építéstörténete még nem tisztázott eléggé. Feltehetően Hild József az 1830-as években egy már korábban is meglévő kastélyt épített át klasszicista stílusban. A katonai térképek bizonysága szerint a tájképi kertnek is volt előzménye. Míg a II. katonai térképen (1823-66.) még geometrikus elrendezésű kert látható, addig a III. katonai felmérésen (1872-84.) már kivehetők: a tájképi kert laza útvonalvezetése, a mesterséges tó és a melléképületek is. A kastélyegyüttes a Répce árterében fekszik, a községen belül. A tájképi park alapját is a tölgy-kőris-szil ligeterdő legszebb megmaradt darabjai képviselték. Ezután kezdtek platánokat és az 1860-as évektől Észak-Amerikából származó fenyőféléket betelepíteni. A nagyobb ültetések 1910. körül befejeződtek. A festői kastélyparkban számtalan értékes szobor, pad, kút és még köralaprajzú kerti ház is található. Ezek egy része mára lepusztult állapotba került. Az egykori pleasure-ground thuja és buxus kiültetése nyomokban sem fellelhető. A hajdan 40 holdas park mostanra 21 holdasra zsugorodott. A park értékes növényállományára való tekintettel 1960. óta Természetvédelmi terület. Jelenleg a Győr megyei Kórház Ideggyógyintézete található az együttesben. Cziráky Dénes IV. Bélának tett szolgálataiért kapott birtokokat a királytól. Cziráky letelepedett a birtokon és a települést róla Dénesfalvának nevezték el. Dénes udvarháza nem állhatott a mai park akkor még árvízjárta területén. A mai kastély elődjének építkezési idejét nem ismerjük, de arról tudunk, hogy az 1600-as évek elején már a mai kastély elődjét egyemeletesre építették át. 1683-ban a Bécs ellen vonuló törökök az egész falut megsemmisítet ték. Az újratelepülés 1728-ban kezdődött, de a Cziráky-család csak 1759-ben szerezte vissza tulajdonjogát. Mivel a legöregebb tölgyfák -mint a szomszédos fás legelőn is - 300-350 évesre becsülhetők, a tulajdonjog visszaszerzésekor a mai park területén is ártéri keményfás tölgy-kőris-szil ligeterdő állhatott. Ennek egyes példányai, csoportjai mindmáig megmaradtak. Eredeti maradt az aljnövényzet is, nagyon gazdag a tavaszi aszpektus: hóvirág, tavaszi tőzike, kék csillagvirág, odvas keltike pompázik itt nagy tömegben. A park kialakítása a XVIII. század utolsó harmadában kezdődött. A XIX. század 30-as és 40-es éveiben új, nagyszabású víz- és tereprendezés keretében a jelenlegi halastó helyéről kitermelt földdel feltöltötték a park kastély körüli részeit, majd felgyorsult a kertépítés is. Valószínűleg már ekkor megkezdődött az első fenyőegzóták telepítése, illetve meghonosítása, ezekből sajnos egyetlen példány sem maradt fenn.

Egészen biztosan ekkor ültették el a ma legidősebb platánokat. Fényes Elek 1851-ben már azt írja, hogy Dénesfát "bírja gr. Cziráky Antal, kinek itt szép kastélya s kertje van". Végleges alakját és fajgazdagságát egy másik Antalnak, a kiegyezés után nagykorúvá vált és elődeivel ellentétben inkább birtokain gazdálkodó, politikusi ambíciótól mentes utódnak köszönheti. Ez a Cziráky a kor kertépítési divatjának megfelelően az úgynevezett angol stílusú, tájképi, a természetszerű ligeteket utánzó módon építtette parkját. Előszeretettel alkalmazta az új parktelepítéseknél Magyarországon is egyre inkább elterjedő északamerikai eredetű fenyő- és lomb faegzótákat. Ezek a ma is élő legöregebb példányok a kaliforniai óriás- vagy mamutfenyőknek és a mocsárciprusoknak a múlt század 80-as éveiben ültetett példányai. A park növényanyagának fajgazdagsága, sőt a fajon belűli alakgazdagság a századforduló körül tetőzött. Az I. világháború kezdetére a parképítés lényegében befejeződött. A fás növények jegyzékét összeállító neves kertész-botanikus, Papp József szerint 1959-ben a parkban 41 fenyőfaj, illetve alakváltozat, 128 lombos fa-, cserje- és félcserjefaj volt található. Az eredeti Répce-ártéri fajok közül a kocsányos tölgy, a magas kőris, a mezei szi!, a vénic szil, a mézgás éger, a fekete nyár, a mezei juhar, a kislevelű hárs és a gyertyán, a Kárpát-medence térségében honosok közül a luc-, az erdei-, a fekete-fenyő, a tiszafa, a kocsánytalan tölgy, a hegyi szil, a szelídgesztenye, a hegyi és a korai juhar, a nyír, a cserszömörce, az aranyeső, a húsos som, a török mogyoró és levélszínváltozatként a vérbükk említhető. Végül néhány egzóta: keleti luc, ezüstfenyő, tengerparti vagy óriásjegenyefenyő, simafenyő, kanadai hemlockfenyő, libanoni cédrus, virginiai boróka, nyugati és keleti tuja, óriás tuja, fehér tölgy, japánakác, tulipánfa, vasfa gazdagítja a szép kertet. Történelmi érdekesség, hogya dénesfai kastély tól néhány km-re landolt 1921-ben a száműzött IV Károly, aki ekkor másodszor és ismét sikertelenül kísérelte meg a visszatérést. Jelenleg ideggondozottak munkaterápiás szociális otthona van a kastélyban, ezért a park csak a megyei kórház (Győr) engedélyével látogatható.


Address: Dénesfa, Fő u. 19.
Openness for the public: szabadon

 
Gardens by county:

Hungary
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Croatie
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Czech Republic
[ Jihočeský ]    [ Jihomoravský ]    [ Karlovarský ]    [ Královéhradecký ]    [ Liberecký ]    [ Moravskoslezský ]    [ Olomoucký ]    [ Pardubický ]    [ Plzeňský ]    [ Praha ]    [ Středočeský ]    [ Ústecký ]    [ Vysočina ]    [ Zlínský ]   
Slovakia
[ Bratislavský kraj ]    [ Trnavský kraj ]    [ Nitriansky kraj ]    [ Trenčiansky kraj ]    [ ®ilinský kraj ]    [ Banskobystrický kraj ]    [ Koąický kraj ]    [ Preąovský kraj ]   
Poland
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Romania
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bacău ]    [ Bistriţa-Năsăud ]    [ Bihor ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Braşov ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Alba ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Harghita ]    [ Hunedoara ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Cluj ]    [ Constanţa ]    [ Covasna ]    [ Caraş-Severin ]    [ Maramureş ]    [ Mureş ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Satu Mare ]    [ Sibiu ]    [ Sălaj ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Timiş ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Slovanie
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrainen
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával