A település legősibb épülete a műemlék jellegű Sennyei-Bezerédj-kastély. Helyén már a XIII. században a templomos lovagok kolostora állt. Ezt késő reneszánsz, majd barokk stílusban építették át. Az utolsó átalakítást 1870-ben Bezerédj Antal végeztette romantikus stílusban. A park kialakítását már a XVI. század közepén megkezdte Sennyei Ferenc, aki a Nádasdyak Pozsonyból hozatott növényanyagából Zsennyére is telepített. Még ma is él néhány kislevelű hárs-matuzsálem ebből az időből, melyeknek törzsátmérője a 2 métert is eléri. A kastély 1829-ben került a Bezerédj család birtokába. 1830-40 között Bezerédj Elek - valószínűleg angliai botanikai tanulmányainak hatására - alakította ki a park maihoz hasonló tájképi jellegét. A terület egy része angol tájképi stílusú kert lett, másik részén meghagyták az eredeti ártéri ligeterdőt, s a park természetes határa a bővizű Sorok-patak lett. A II. világháború sok kárt okozott benne, mintegy 500 fát kivágtak. Ennek ellenére a park képét ma is az id?s, nagyrészt őshonos fák határozzák meg, közöttük tágas tisztásokkal. Nagy számú id?s példányt találunk, az 1 méteres törzsvastagságot csaknem 100 faegyed eléri. A közelben található hazánk legidősebbnek és legnagyobbnak tartott, védett kocsányos tölgye: az "ezeréves fa". 1953 óta a kastélyban alkotóház működik. Közúton a középkori eredetű Zsenynye Szombathely től a 87. számú főúton, Budapest felől a 8. számú főút kámi leágazásától Rumon keresztül érhető el. A település legősibb épülete a műemlék jellegű kastély (Szabadság tér 3.), mely ma a Magyar Alkotóművészeti Közalapítvány Alkotóháza. A kastély építtetője a Sennyei-család volt. Az épület eredeti középkori magját a XVI-XVII. században későreneszánsz és barokk stílusban többször bővítették. A kastély 1829től a Bezerédj-család birtokába került. Az utolsó bővítést és emeletráépítést már Bezerédj Antal végeztette a kor ízlésének megfelelően romantikus stílusban. A kastélypark a valamikori Rába ártér tölgy-kőris-szilligeterdő területén létesült. A XVI. század közepén a kastély akkori tulajdonosa, a Sárváron Nádasdy Tamás udvaránál szolgálatot teljesítő Sennyei Ferenc kezdett a park kialakításához. Így a Nádasdyak által Pozsonyból hozatott növényanyagból Zsennyére is került. E telepítés hírmondói a még ma is létező idős kislevelű hárspéldányok. A park átalakítására is sor került. Bezerédj Elek, aki 1830-1840 között botanikai tanulmányokat folytatott Angliában, otthonába visszatérve haladéktalanul mai formájára alakította át a parkot. Az ötletet valószínű, az Angliában látottak váltották ki. A park egy része angol stílusú táj kert lett, a másik részén megmaradt az eredeti ártéri ligeterdő. Ennek méretes kocsányos tölgy példányaiból ma is találunk néhányat a parkban. A kertalakító Bezerédj leánya, Emma is változtatott a parkon, hárs- és diófasorokat telepített, ezek nyomai ma is láthatók. A második világháború következtében jelentősen károsodott a kastély és a park növényállománya is. Erősen megfogyatkozott a faállomány, mintegy 500 fát kivágtak. Szerencsére a pusztítás nyomait újabb telepítésekkel igyekeztek eltüntetni.

A kastély és a park 1953-ban a Képzőművészeti Alap tulajdonába került, azóta alkotóházként működik. A parkban jelenleg több mint 300 fás szárú növény található, amelyből mintegy 30 a tűlevelű fajok száma. A meglévő növények közüllegméretesebbek a kocsányos tölgyek, közöttük 2 m-t meghaladó törzsátmérőjűek is vannak. Az utóbbi évek nyári szárazsága és a talajvízszint süllyedése nem maradt következmények nélkül, a fáknál erőteljes csúcsszáradás mutatkozik. A park jelentős méretű fáihoz tartoznak a 110 cm törzsátmérőt meghaladó vérbükkök, a 130 cm törzsátmérőnél vastagabb ezüst hársak, egy 190 cm törzsátmérőnél vastagabb kislevelű hárs, valamint a 95 cm törzsátmérőjű nemes jegenyefenyő. Valószínűleg itt található az ország legvastagabb vasfája, törzsátmérője 105 cm, de meg kell említeni a 90 cm törzsátmérőjű ritka ámbrafát is. A park lágy szárú virágos és geofiton aljnövényzete is igen gazdag, köztük ritka, védett növények (sárgaliliom, állítólag Teleki-virág, valamint téltemető, nyári tőzike stb.) is előfordulnak. A park gazdag növényállományáról több neves botanikus, köztük Papp József (1970), Szépréthy Tibor (1990), dr. Tóth József (1993) készítettek növénykatasztert. A park a jelenlegi anyagi lehetőségekhez képest megfelelően gondozott, korlátozottan látogatható.