Central European Historic Garden Database
Country:

County:
Settlement, Garden:


 
           
   
 
Edit   Add new garden   Send   RSS
Home -> Nógrád county's gardens -> Bátonyterenye (Kisterenye)  Map search
 
  Garden description   Images   Map   Data sheet  

Bátonyterenye (Kisterenye), Gyürky-Solymossy-kastély és parkjaPrintable version 


A Zagyva és a Tarján-patak találkozásánál fekvő Kisterenye ma már Bátonyterenye város része. A kastélyt az 1800-as években gróf Gyürky Pál építtette, majd tőle báró Solymossy Jenő nagybirtokos vásárolta meg. A kastély hoz tartozó tájképi parkba többnyire a környékben honos fafajokat telepítettek. Az egykori park hírmondói a megmaradt hatalmas koronáj ú kocsányos tölgyek, magas kőris ek, szilek. Solymossy báró a park kis tavában egyidőben fókákat tartott és a park vasút felőli részén a vízszintet alagcsövezéssel szabályozták. (A csöveket Solymossy mátranováki téglagyárában készítették). A park fái közül a második világháborút követően sokat kitermeltek. Különösen a fenyők sínylették meg a pusztítást. Az ötvenes évek elején nemesnyárakat telepítettek a parkba. Később az ingyenes fásítási anyagból tervszerűtlenül betelepített, többnyire fasorokat képező sokféle fafaj, díszcserje és sövény inkább rontott a park képén. A gondozás nélkül maradt széleken megindult a beerdősülés folyamata, ezt az erdőszerűen telepített lucfenyőfoltok nagymértékben elősegítették. Öszszesen létező mintegy 120 fafaj példányai közül említést érdemlő fafajok a fehéres-sárgás levelű korai juhar, a tavasszal vörös levelű korai juhar, a tavasszal-ősszel piros levelű juhar, a vörös levelű, sárga levelű és a bronzlevelű hegyi juhar, a csüngőágú nyír, a szelídlevelű bükk, a rózsaszín szegélyes levelű bükk, a kanadai vasfa, a páfrányfenyő, a magyal, a dúsvirágú díszalma, a vérszilva, a vöröslő tűztövis, a jezsámen, a piramis alakú kocsányos tölgy, az ecetszömörce vagy ecetfa, a szomorúfűz, a spanyol jegenyefenyő, az aranyos és kékes álciprus, a páfrányfenyő, a kínai borókafenyő. A parkot és területét a sok károsítás és tervszerűtlen ültetés ellenére az 1975-ben védetté nyilvánították. Ezt követően a betelepített nemesnyárak kitermelésévei kezdődött a park rekonstrukciója. A közel 400 köbméter nyárfa kitermelésekor le kellett zárni a park bejáratait. A fakitermelést a lakosság nem nézte jó szemmel, különösen azok ellenezték, akik részt vettek az ültetési munkákban. Néhány év alatt közel 470 taxon telepítés éveI egy új park körvonalai bontakoztak ki. A teljes rekonstrukciót máig nem sikerült befejezni, tájképi park jellegét csak később lehet visszaállítani. Az eddigi gondos munka alapján már ma is kedveIt pihenőpark. A felújított kastélyépületnek nincs igazi gazdája. Rendeltetése sem tisztázott. Szerencsés megoldás lenne, ha egy tulajdonosa lenne a kastélynak és a parknak. Az utóbbi években szinte megszűnt a több mint negyvenéves pávaállomány és a park egyes részei kezdenek újra elvadulni. A védetté nyilvánítást követően helyreállított tó medre kezd feltöltődni, őrzés hiányában a mederben és környékén gyakori a rongálás, pusztítás. A kisterenyei kastély a vidéki kastélyépítkezés szép példája. A középrizalitos barokk épület a XVIII. századból származik. Nyugati homlokzatán két kiugró oldaltorony látható. (Csáky, 1992) A kastély a vasútállomás mögött található. Jelenleg kiállításoknak, és különféle rendezvényeknek ad otthont. A park kedvelt pihenőhely. Az angolkertet Solymossy igen következetesen gondoztatta, egy részét lovak futtatására használta A parkot a második világháború után sok rongálás érte, főként a fenyők sínylették meg ezt az időszakot. A tájképi parkba többnyire a környékben honos fafajokat telepítettek. A hatalmas kocsányos tölgyek, kőrisek, szilek árulkodnak erről. A Solymossy a park kis tavában fókákat is tartott, a vízszintet a parkban alagcsövekkel szabályozták. Az ötvenes évek elején nemesnyárakat telepítettek a parkba, a tervszerűtlen betelepítések rontottak a park képén. Megszűnt a negyvenéves pávaállomány. A park legfőbb értéke a kanadai vasfa (Gymnocladus dioica). A 13 hektárnyi parkot 1975-ben nyilvánították védetté. Ezután kezdődött meg a bozótos terület rekonstrukciója, mintegy 470 taxon telepítésével elkezdődött körvonalazódni a park új képe. A teljes rekonstrukciót még mindig nem sikerült befejezni, és a park egyes részei kezdenek újra elvadulni. (Fancsik, 1989) Egy nagyobb területe üresen hagytak, ahol a nyári kastélynapok alkalmával a körhinta volt megtalálható. Ez nem összeegyezethető a park rendeltetésével.


Address: Bátonyterenye (Kisterenye), Népkert út 7.
Openness for the public: szabadon

 
Gardens by county:

Hungary
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Croatie
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Czech Republic
[ Jihočeský ]    [ Jihomoravský ]    [ Karlovarský ]    [ Královéhradecký ]    [ Liberecký ]    [ Moravskoslezský ]    [ Olomoucký ]    [ Pardubický ]    [ Plzeňský ]    [ Praha ]    [ Středočeský ]    [ Ústecký ]    [ Vysočina ]    [ Zlínský ]   
Slovakia
[ Bratislavský kraj ]    [ Trnavský kraj ]    [ Nitriansky kraj ]    [ Trenčiansky kraj ]    [ ®ilinský kraj ]    [ Banskobystrický kraj ]    [ Koąický kraj ]    [ Preąovský kraj ]   
Poland
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Romania
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bacău ]    [ Bistriţa-Năsăud ]    [ Bihor ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Braşov ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Alba ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Harghita ]    [ Hunedoara ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Cluj ]    [ Constanţa ]    [ Covasna ]    [ Caraş-Severin ]    [ Maramureş ]    [ Mureş ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Satu Mare ]    [ Sibiu ]    [ Sălaj ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Timiş ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Slovanie
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrainen
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával