Újszász a Budapest-Szolnok-Békéscsaba vasúti fővonalon, a község mellett elhaladó, Hatvant Jászberényen át Szolnokkal összekötő 32. számú főúton vagy Abony felől, a 3122. számú úton érhető el. A községben az Akácfa u. 90. szám alatt található az 1830-ban, klasszicista stílusban épített egykori Orczy-kastély, melyben ma szociális otthon működik. A községben két kastély van, megkülönböztetésül ezt nevezik "Kis-kastély"-nak. Feltűnő hasonlóságot mutat a gyöngyösi Orczy-kastéllyal (ma Mátra Múzeum). Tervezője feltehetően Zofahl Frigyes. A Kis-kastély parkosított udvara mellett jelentős az a Zagyva menti 65 holdnyi erdő, amely a kastély angolkertjét alkotta, ez a mai parkerdő. Sem a kastély, sem a hozzátartozó parkos rész nem védett. A vasúton túl, az Abonyi út mentén találjuk a másik Orczy-kastélyt, ennek a parkja áll természetvedelem alatt. A hatalmas, kétemeletes épületet Orczy Andor eklektikus stílusban épittette 1890 körül, amelyet "ritka szépségű kerttel vett körül". A kastély a Tápió két ága által közrefogott magaslaton, a Szarvashalmon épült. A déli határát alkotó Szarvas-ér mára kiszáradt. Az Orczy-család elszegényedése után a kastély és parkja először egyházi tulajdonba került. A második vílágháború után volt itt rendőriskola, tüdőszanatórium, pszichiátriai intézet. Ma szenvedélybetegek otthona. A sok birtokkal rendelkező Orczy családnak az ország több pontján volt kastélya. Sokan nem tudják, hogy e család tagja volt báró Orczy László, a budapesti Orczy-kert létesítője, aki Pesten merészen homokba ültette el első fáit. Ez a 300 000 fa az 1794. évi száraz nyáron teljesen elpusztult, és bár mindenki ellenkező tanácsokkal látta el, ő mindenre elszánva megismételte az ültetést. Az eredmény őt igazolta. Ez, a nagyközösség számára megnyitott Orczy-kert a XVIll. század végén már a pesti közönség kedvence volt. A kertet 1829-ben adta el a család, mert a Ludovika Akadémia létesítésére jelölték ki a területet. A kert látványosságát jelentő 36 négyszögöl alapterületű üvegházból a család magával vitte Újszászra az itt tartott növényanyag egy részét. A ma védett újszászi parkot az 1900as évek elején alakitották ki.

Természetesen felhasználták a Szarvashalom eredeti növénytakarójának maradványait, a kocsányos tölgyet, a csertölgyet és a mezei juhart is. Ezek 80-100 éves példányai többnyire foltszerűen helyezkednek el, de találunk néhány szoliter példányt is. A növényzet telepítését a pesti Orczy-kert mintájára végezték. Az épűlet a park központi, kiemelt helyén fekszik, innen minden irányban lejt a terep. A főhomlokzat előtt 7 szabályos alakú virágágyat találunk. Mögöttük létesítették a díszkutat, mely félkörben tiszafákkal szegélyezett. Az épület előtti sétányt gömb alakú bukszusokból álló sövény keretezi. Helyenként mahonia és kúp alakra nyírott eperfák díszlenek a bukszusok között. Ez a park legszebben megtervezett része, amely barokk hatást tükröz, és az úgynevezett francia kertek mintájára született. A hátsó homlokzatnál ezüstfenyősor húzódik. Az örökzöldek között szép növésű tujákat, virginiai borókát találunk. A főépülettől távolodva már tájképi jellegűvé válik a kert. A több irányba kiinduló sétányok a kerti tónál futnak össze. Itt találjuk a park legidősebb és legnagyobb törzsátmérőjű (1,3 m) kocsányos tölgyfáját. A sétányok mentén fasorként telepített kis- és nagylevelű hársak, valamint a dekoratív, 1-1,2 m törzsátmérőjű jegenyetölgyek díszlenek. Értékes példányai találhatók itt a páfrányfenyőnek és a XVIII. század. tól egyre gyakrabban ültetett török mogyorónak. A Tápió közelében a magasabb talaj vizű területeken erdőszerű foltokban tenyésznek a fehér és szürke nyárak. A park szélén az elburjánzó sarjhajtások okoznak gondot. Zavaró az intézmény működéséhez szükséges néhány melléképület is. Bár az 1993. április 8-án tomboló nagy vihar áldozata lett körülbelül 90 idős faj (zömmel kocsányos tölgyek), ennek ellenére a több mint 130 faj nagyszámú példányainak - köztük igazi ritkaságoknak - megtekintése élményt nyújt. A park látogatható, de tekintettel kell lenni a szociális inttézmény rendeltetésére.