Central European Historic Garden Database
Country:

County:
Settlement, Garden:


 
           
   
 
Edit   Add new garden   Send   RSS
Home -> Bács-Kiskun county's gardens -> Kalocsa  Map search
 
  Garden description   Images   Map   Data sheet  

Kalocsa, Érseki palota kertjePrintable version 




 Az egykor itt állt vár bástyáját (lakótornyát) beépítették a mai, barokk stílusú palotába. A palota kápolnáját és dísztermét Maulbertsch freskói díszítik. Az épületben található az érseki és a Főszékesegyházi egyesített könyvtár is. A kalocsai érsekek középkori vára jelentős károkat szenvedett a törökök kiűzésének hadműveletei során. A templomnál valószínűleg mégis jobb állapotban lehetett, hiszen Széchenyi Pál érsek (1696-1710) hamarosan lakhatóvá tette. A Rákóczi-szabadságharc idején felgyújtották az épületet, majd Csáky Imre érsek felújíttatta és 1728-ban új szárnnyal bővíttette, melynek órával felszerelt tornya is volt. Belső elrendezését Bél Mátyás történetíró leírásából ismerjük. A főépület keleti végében kápolna állt, innen nyugat felé ebédlő, majd az érseki fogadószobák következtek. A nyugati végen négyszögletes toronyban alakították ki az érsek lakószobáját.

A szárnyépületben vendég- és cselédszobák voltak. Az épületet várfallal, sánccal és tornyos bástyákkal erősítették meg. Mivel az építés során a védelmi szempontok kerültek előtérbe, az érseki lak kevésbé felelt meg a reprezentációs elvárásoknak, és még kevésbé a kényelem igényeinek. Nem csoda, hogy a 18. század érsekei az új palota felépítéséig szívesebben tartózkodtak Hajóson. A hajósi kastélyt Patachich Gábor emeltette nyári pihenőhelyül, valószínűleg 1739-ben. Az érseki vár ezután a barokk palota építéséig feltehetően nem sokat változott. Az új érseki rezidencia építését Mária Terézia sürgette. Batthyány József 1773-ban tárgyalásokat kezdett Oszwald Gáspár piarista szerzetessel, a váci püspöki uradalom építési igazgatójával, aki először a kalocsai piarista rendház átalakítása ügyében járt a városban. 1775-ben az érseki vár erődítményeit, a régi érseki lakot lerombolták, és az ünnepélyes alapkőletétellel megkezdték az új palota építését. Oszwald elképzeléseinek egyetlen fennmaradt dokumentuma a kiállításon látható francia kert tervrajza, melyen az újonnan tervezett épületnek a körvonalai szerepelnek. Az események azonban hamarosan új irányt vettek, amikor Batthyány Józsefet 1776-ban esztergomi prímásnak nevezték ki. Az építési munkálatok folytatása így az őt követő Patachich Ádámra várt, aki a nagyváradi püspöki székből érkezett. Az új érsek bekérette a terveket, melyeken fel kellett tüntetni a már elkészült részeket. Mivel az Oszwald-féle átalakítás feltehetően nem nyerte el tetszését, úgy döntött, hogy nagyváradi székházának Lucas von Hillebrandt által készített terveit felhasználva egy kisebb, gyorsabban kivitelezhető palota építésébe kezd. Kronovetter Lipót Antal uradalmi mérnök az érsek utasításait figyelembe véve rajzolta meg a kalocsai rezidencia új terveit. Az építkezés gyorsan haladt és a nyugati szárny kivételével 1780-ra be is fejeződött. Az elkészült keleti szárny díszes könyvtártermében kapott helyet Patachich Ádám közel húszezer kötetet számláló magánkönyvtára. A palota freskódekorációját a korszak egyik legnépszerűbb festője, Franz Anton Maulbertsch készítette. A nyugati szárny Kollonich László érseksége idején, a 19. sz. elején épült fel Thalher József kamarai építész tervei alapján.

www.kastelyok-utazas.hu


Address: Kalocsa, Szentháromság tér 1.
Openness for the public:

 
Gardens by county:

Hungary
[ Bács-Kiskun ]    [ Baranya ]    [ Békés ]    [ Borsod-Abaúj-Zemplén ]    [ Budapest ]    [ Csongrád ]    [ Fejér ]    [ Győr-Moson-Sopron ]    [ Hajdú-Bihar ]    [ Heves ]    [ Jász-Nagykun-Szolnok ]    [ Komárom-Esztergom ]    [ Nógrád ]    [ Pest ]    [ Somogy ]    [ Szabolcs-Szatmár-Bereg ]    [ Tolna ]    [ Vas ]    [ Veszprém ]    [ Zala ]   
Croatie
[ Zágráb ]    [ Krapinsko-Zagorska ]    [ Sziszek-Moslavina ]    [ Karlovac ]    [ Varasd ]    [ Kapronca-Kőrös ]    [ Belovar-Bilogora ]    [ Muraköz ]    [ Primorje-Gorski Kotar ]    [ Lika-Zengg ]    [ Isztria ]    [ Verőce-Drávamente ]    [ Pozsega-Szlavónia ]    [ Bród-Szávamente ]    [ Eszék-Baranya ]    [ Vukovár-Szerém ]    [ Zára ]    [ ©ibenik-Knin ]    [ Split-Dalmácia ]    [ Dubrovnik-Neretva ]   
Czech Republic
[ Jihočeský ]    [ Jihomoravský ]    [ Karlovarský ]    [ Královéhradecký ]    [ Liberecký ]    [ Moravskoslezský ]    [ Olomoucký ]    [ Pardubický ]    [ Plzeňský ]    [ Praha ]    [ Středočeský ]    [ Ústecký ]    [ Vysočina ]    [ Zlínský ]   
Slovakia
[ Bratislavský kraj ]    [ Trnavský kraj ]    [ Nitriansky kraj ]    [ Trenčiansky kraj ]    [ ®ilinský kraj ]    [ Banskobystrický kraj ]    [ Koąický kraj ]    [ Preąovský kraj ]   
Poland
[ Alsó-Sziléziai Vajdaság ]    [ Kárpátaljai Vajdaság ]    [ Kis-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Kujávia-Pomerániai Vajdaság ]    [ ŁódĽi Vajdaság ]    [ Lublini Vajdaság ]    [ Lubuszi Vajdaság ]    [ Mazóviai Vajdaság ]    [ Nagy-Lengyelországi Vajdaság ]    [ Nyugat-Pomerániai Vajdaság ]    [ Opolei Vajdaság ]    [ Podlasiei Vajdaság ]    [ Pomerániai Vajdaság ]    [ ¦więtokrzyski Vajdaság ]    [ Sziléziai Vajdaság ]    [ Warmia-Mazúriai Vajdaság ]   
Romania
[ Arad ]    [ Argeş ]    [ Bacău ]    [ Bistriţa-Năsăud ]    [ Bihor ]    [ Buzău ]    [ Botoşani ]    [ Brăila ]    [ Braşov ]    [ Dolj ]    [ Dâmboviţa ]    [ Alba ]    [ Galaţi ]    [ Gorj ]    [ Giurgiu ]    [ Harghita ]    [ Hunedoara ]    [ Ialomiţa ]    [ Iaşi ]    [ Ilfov ]    [ Călăraşi ]    [ Cluj ]    [ Constanţa ]    [ Covasna ]    [ Caraş-Severin ]    [ Maramureş ]    [ Mureş ]    [ Mehedinţi ]    [ Neamţ ]    [ Olt ]    [ Prahova ]    [ Satu Mare ]    [ Sibiu ]    [ Sălaj ]    [ Suceava ]    [ Teleorman ]    [ Timiş ]    [ Tulcea ]    [ Vâlcea ]    [ Vaslui ]    [ Vrancea ]   
Slovanie
[ Gorenjska ]    [ Goriąka ]    [ Jugovzhodna Slovenija ]    [ Koroąka ]    [ Notranjsko-kraąka ]    [ Obalno-kraąka ]    [ Osrednjeslovenska ]    [ Podravska ]    [ Pomurska ]    [ Savinjska ]    [ Spodnjeposavska ]    [ Zasavska ]   
Ukrainen
[ Kárpátalja ]   
 
 
Készült a  Budapesti Corvinus Egyetem Tájtervezési és Területfejlesztési valamint Kertművészeti Tanszékén
az OTKA, az NKA és a Visegrádi Alap támogatásával