1941 májusában Tamás József erdőmester javaslatára Sopron -akkor még vármegyeszékhely, így törvényhatósági jogú város -köz-gyűlése által hozott határozat alapján 1942-ben helyezte természetvédelem alá a Magyar Királyi Földmívelésügyi Minisztérium az Erzsébet-kert egyes fáit. A határozat területnagyságot nem jelöl meg. A Rák-patak (Bánfalvi patak) partján lévő Erzsébet-kert a XVIII. század elején még a városfalakon kívüli kül-telek volt. A szépen gondozott, eredetileg magántulajdonban levőparkot 1763-ban vásároIta meg a város. Az akkor Neuhofnak nevezett park egyike az ország legrégibb közparkjainak. Az eredetileg szabályos mértani építésű franciás park térbeli rendje utóbb oldottabb lett. Rövidesen afféle "soproni városliget-té" változott. Sörfőzde sörházzal, sörkerttel, mutatványos- vagy cirkuszi bódék, sőt a sörházban nyaranta szabadtéri zene, amelyet felváltva szolgáltattak a tűztorony fúvósai és a győri cigányzenekar. 1841-ben a városban katonáskodott Petőfi -aki diák rajongóival és katonacimboráival - szívesen járt a Neuhofba. 1846-ban megkezdődött a Neuhof tájképi kertté alakítása. Ekkor kapcsolták a kerthez a terület északi szegélyén a Rák-patak mentén húzódó, őshonos fafajokból - hazai nyárakból, füzekből, szilből álló galéria erdősávot. 1855-ben kezdték ültetni a vadgesztenyefákat és az egynyári virágok szaporítására üvegházat is építettek. A park nevezetes fafajai közül kiemelkedik a kaliforniai óriás- vagy mamutfenyő, amely a múlt század 70-es éveiben Magyarországra eljutott első példányok egyike. Dahner Samu egykori városi főkertész emlékezései szerint körülbelül 10 évi előnevelés után 1880-85 között ültették mai helyére. Így tehát a fa 1995-ben legalább 125 éves. A kaliforniai óriás- vagy mamut-fenyő első példányait 1853-ban hozták át Európába. Bécsből a császári kertészetből az ott, illetve az örökös tartományokban felhasználásra nem kerülő fölös szaporítóanyag csak a kiegyezés után kerülhetett át hozzánk, tehát ez a magyarázata, hogy a XIX. század 70-es éveinél korábbi mamutfenyő nem található Magyarország területén.
1863-ban a Neuhofban tartották az első soproni magyar dalosünnepélyt, és 1889-ben zenepavilont is építettek (ez sajnos a kioszkkal együtt elpusztult a II. világháborúban). 1898-tól a korábbi Neuhofot a tragikus körülmények között elhunyt, Magyarországon méltán közszeretetnek örvendő királyné emlékének tiszteletére Erzsébet-kertnek nevezték el. Ugyanebben az évben az Erzsébet-kert bővítésére megvette a város a szomszédos Vághy-féle gyümölcsöskertet. |