Történeti Kertek Adattárawww.historicgarden.net

Sellye, Draskovich-kastély park

Kertleírás

A kastélyt a pécsi levéltári adatok szerint 1744-1750 között Batthyány Lajos gróf építtette. Majd nászajándékként került a sellye birtok Draskovich-tulajdonba. A sellyei kastélyról 1838-ban készült egy ma még kitínű állapotban lévő ceruzarajz, amely valószínűleg az eredeti állapotot mutatja. Ugyanez látható az 1900-as években készült fényképen is. Draskovich Iván volt a sellyei hitbizományi uradalom utolsó ura (1878-1963). Ő tette igazán naggyá és széppé a parkot. A nagy parkot az épület déli homlokzata előtt alakították ki. A napfénytől is derűsebb, építészetileg is vidámabb homlokzat előtt virágdísszel teli terasz van. Jobbra és balra szimmetrikusan elhelyezett kőből faragott virágtartó tálak állnak, melyek az első nagy barokk kert Vaux-le Vicomte kertjében látható tálakhoz hasonlítanak. Ez a négyszögletes terület a park legrégibb része, amelyen a kastély utolsó ura sem engedett változtatni. Valószínű, hogy ezt a részt a kastélyépítés befejezése után 1750 körül alakították ki. Az 1850-es években kezdett hódítani a tájképi kert divatja, ekkor kezdték kialakítani itt Sellyén a nagyobb parkot. A bővítés keleti és nyugati irányban történt még olyan áron is, hogy a Sósvertikére, Drávaiványiba vezető utakat áthelyezték. A park legidősebb növényei ebből az időbő származnak. Az igen változatos lombos és örökzöld fajok a múlt század második feléből maradtak meg, ebben az időben volt divat a gyűjteményes, dendrológiai kertek kialakítása. A tulajdonosok folyamatosan fejlesztették a kertet, például a meglévő, akkor 6-7 m magas mamutfenyőt 1927 februárjában hozatta a gróf szlatinai birtokáról. A háború után a park sorsa bizonytalan volt, bár igyekeztek a parkot megfelelően rendbehozatni, fejleszteni. Ennek keretében került 1965-ben védelem alá. Az arborétum számtalan ritkaságot őriz, például az aranytuja, az ezüst-fenyő., a páfrányfenyő. Szép és ritka a tarka levelű japánakác, a rózsás-szegélyű vérbükk, a vérbükk, a vér-tölgy, az andalúziai jegenyefenyő és a tiszafaváltozatok. Származásukat tekintve a világ minden tájáról érkeztek ide növényfajok, például Kaukázusból, Kínából, Japánból, Kanadából, Görögországból, Spanyolországból. Nagyon nehéz feladatot jelentene, ha meg kellene határozni a park legértékesebb vagy legszebb fafaját, választani szinte lehetetlen. A parkban ma lombhullatókból 240, örökzöldekből115 faj és fajta van jelen.

-----------------------------------------------------------------------

Az 1800-as évek elején a sellyei uradalom a Draskovich família birtokába került. A Kastély XVIII. században épült. A kastély északi két főkapu közötti rész a XVI. századból való, a keleti, nyugati és déli szárnyak 1745-50 között épültek. Draskovich Iván volt az, aki a kastély köré létrehozta a kastélyt övező parkot az 1760-as években. II. József 1781-ben mezővárosi rangot adott Sellyének. A Draskovich kastély körüli 7,65 hektáros arborétum 1965 óta természetvédelmi terület, mely botanikai értékei miatt került védelem alá. Az arborétum számtalan ritkaságot rejt magában, s Dél-Dunántúl legszebb és legfajtagazdagabb parkja. Mai állománya 240 lombhullató és 115 örökzöld fajta. Idegenforgalmi értékét növeli az is, hogy a Nemzetközi Festő- és Faszobrász Alkotótáborokban készített alkotások közül mára 11 faragott szobor került felavatásra területén. A ritkaságok között kell megemlíteni a mamutfenyőt, a balzsamfenyőt, a jegenyefenyőt és a japánakácot.


Cím: Sellye, Köztársaság tér 7.
Látogathatósága: szabadon

Térkép



Adatlap
Kert alapadatai  
 Meglévő kert
Kert neve:Draskovich-kastély park
Kert jelenlegi nagysága:7,7 ha
Ország:Magyarország
Megye:Baranya
Település:Sellye
Utca:Köztársaság tér 7.
Házszám:
Telefon:73/480-064
Fax:
Email:hivatal@sellye.hu
Honlap:www.sellye.hu/



www.kastelyok-utazas.hu/Lap.php?cId=724&kId=724
WGS84 szélességi koordináta:45.870290
WGS84 hosszúsági koordináta:17.846088
EOV X koordinata:
EOV Y koordinata:
Helyrajzi szám(ok):

 

Tulajdonos:

települési önkorm.

, , , ,
Kezelő(k), bérlő(k):

Sellyei Kommunális Kft.

, , , ,
Használó:,
Jelenlegi használat módja:közpark
Látogathatósága:szabadon
Nyitvatartas:
Éves látogatószám:1990:    1991:    1992:    1993:    1994:
1995:    1996:    1997:    1998:    1999:
2000:    2001:    2002:    2003:    2004:
2005:    2006:    2007:    2008:    2009:
2010:    2011:    2012:    2013:    2014:
2015:    2016:    2017:    2018:    2019:
2020:    2021:    2022:    2023:    2024:
Kerttörténeti adatok  
Kert típusa:Kastélykert, kúriakert
Kert stílusa:tájképi
Kert különlegessége:
Kert értéke, jelentősége:nemzetközi jelentőségű
Kert egykori nagysága: ha
Kert építési idejei:

 

-
Kert jelenlegi állapota:
Jelenlegi szerkezete:

 

Kerti objektumok állapota:

 

Növényzet állapota:

 

Archiv adat:

 

Régi vármegye:
Műemléki adatok:  
Műemlékvédelmi törzsszám:378
Műemlékvédelem típusa:műemlék, műemléki terület
Műemlékvédelmi határozat:
Épületek, építmények adatai  
Főépület leírása:
Főépület építési ideje:
Főépület állapota:
Főépület jelenlegi használat módja:
Melléképület lista:

 

Főépület stílusa:
Természetvédelmi adatok:  
Természet (táj-)védelmi védettség típusa:helyi védettségű terület
Természet (táj-)védelmi védettség száma:1702/1965. OTvH hat.
Natura2000 terület száma:
Táji adottságok:  
Morfológia:
Vízrajz:
Növényföldrajz:
Talaj:
Klíma:
Külső látványkapcsolatok:
Tájkarakter neve:
Tájkarakter típusa:
  
Egyéb:1
  
Kapcsolható személyek:
Bibliográfia:
Ezt az oldalt szerkesztették:kollanyi5,
Utoljára módosította:kollanyi5 2009-06-01